Vissza a cikkekhez

Ha jelölni kell, bizonyítani is tudd: mit dokumentálj az AI-tartalomból?

Az augusztus 2-i jelölési kötelezettségről írtunk már: mi az, ahol neked kell jelölnöd, és mi marad ártalmatlan belső használat. Maradt viszont egy kérdés, amit a legtöbben csak akkor tesznek fel, amikor már késő: ha a hatóság vagy egy ügyfél rákérdez, miből bizonyítod, hogy jelöltél? A jelölés egy kattintás. A bizonyítás egy dokumentum. Ebben a cikkben végigvesszük, miből áll az utóbbi, és miért olcsóbb ma megírni, mint a határidő alatt kapkodni.

A jelölés kattintás, a felelősség papír

A rendelet az 50. cikkben szól a jelölésről, és két oldalról. Az AI-eszköz gyártójának (a rendelet szavával: szolgáltatójának) géppel olvasható jelölést kell építenie a generált tartalomba. A felhasználónak (a rendelet szavával: alkalmazójának) pedig két esetben kell közölnie, hogy a tartalom mesterségesen készült: ha valósághű, létező személyre, tárgyra, helyre vagy eseményre hasonlító, megtévesztően valódinak tűnő képet, hangot vagy videót tesz közzé (ezt hívja a rendelet deepfake-nek), és ha a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatására szánt szöveget ír AI-jal. Egy hétköznapi termékfotó-illusztráció vagy egy reklámszöveg tehát nem automatikusan jelölésköteles; egy valódinak tűnő "előtte-utána" fotó viszont az lehet.

Ami viszont a jogszabályban nem áll: hogy milyen űrlapon, milyen fájlból kell bizonyítani. A rendelet nem ír elő formanyomtatványt. A gyakorlatban viszont egy hatósági kérdésnél te vagy az, aki a leggyorsabban meg tudja mutatni: mit, hol, mikor és milyen formában jelöltél. Nincs sablon, amit mindenki kitölt. Ahol nincs bizonyíték, ott a magyarázat marad, és az gyenge.

Miért éri el ez a kiscéget is?

A hatósági bírság lehet a látványos vége. A törvényi felső határ nagyvállalatnál milliárdos, kis- és középvállalkozásnál viszont a rendelet kifejezetten az alacsonyabb plafont rendeli: a fix összeg és az árbevétel-arányos összeg közül mindig a kisebbet. Egy kiscégnek tehát nem a milliárd a reális kockázat. Az apróbb kellemetlenség gyakoribb: egy versenytárs bejelentést tesz, a hatóság írásban rákérdez, és a cégtől várják a választ egy határidőig. Ilyenkor az a cég, aki meg tud mutatni egy jegyzetet arról, mit hol jelölt, más helyzetben van, mint az, aki a "megpróbáltunk mindent szabályosan" mondatnál marad.

És itt egy második ok, amit kevesen látnak. Az 50. cikk 4. bekezdése egy kivételt enged: ha a tartalmat ember érdemben átnézte, és valaki vállalja érte a szerkesztői felelősséget, a jelölési kötelezettség alól mentesülhet az AI-jal írt, közérdekű ügyekről tájékoztató szöveg. (Ez a kivétel csak erre a szövegtípusra szól, képre és videóra nem.) Ez a kivétel viszont pontosan annyit ér, amennyit az átnézés bizonyítható. Ha nem dokumentálod, hogy mikor, ki és mit nézett át, akkor a jogszabály szerinti könnyítés elveszett.

Az MI-napló: egy fájl, ami megvédi

Nem bonyolult rendszer kell, hanem egy fájl. Mi MI-használati naplónak hívjuk, és hat oszlopa van:

1. Eszköz. Mit használtál? ChatGPT, Gemini, FLUX, ElevenLabs, más rendszer. Nem elég "AI", a nevéig le kell tudni menni, mert egy esetleges utólagos kérdésnél azt kell tudnod mondani, melyik rendszerrel készült.

2. Cél. Mire használtad? Posztkép, cikk-szöveg, hang, videó, ügyfélválasz. Egy sor.

3. Jelölés. Hol és milyen formában került rá a jelölés? Poszt alá írt sor, AI-generált tartalom kapcsoló, cikk-lábjegyzet. Ez az oszlop a bizonyíték magja: ide kerül a link, a képernyőkép, a hivatkozott bejegyzés dátuma.

4. Emberi átnézés. Ki nézte át, mikor, mennyire érdemben? Ez a kivétel bizonyítása. Ha senki nem nézte át érdemben, ide az "nincs" szó kerül, és akkor jelölni kell.

5. Dátum. Mikor készült, mikor került ki. A visszamenőleges magyarázkodás e nélkül nem megy.

6. Megjegyzés. Bármi, ami később hasznos: milyen korláttal használtad, mit mondott az ügyfél, miért maradt el a jelölés, ha maradt.

Egy hónap használat után ez egy tucat sor. Nem teher, hanem válasz arra a kérdésre, amit bármikor feltehetnek.

Négy helyzet, ahol a napló máris kell

1. Közösségi poszt AI-képpel. Nem minden AI-kép jelölésköteles: a rendelet szerint az, amelyik létező személyre, helyre, tárgyra vagy eseményre hasonlít, és megtévesztően valódinak tűnik. Egy valósághű "elkészült konyhánk" fotó ilyen lehet, egy rajzos illusztráció nem. A Facebook saját AI-jelölése a platform szabálya, ettől függetlenül. A napló itt azt mutatja meg, hogy mérlegelted, melyik kép melyik csoportba tartozik.

2. Cikk vagy blogbejegyzés AI-jal írt szöveggel. Egy szakmai blogcikk vagy marketingszöveg általában nem "a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása", ezért a rendelet ezt jellemzően nem teszi jelöléskötelessé. Ha viszont közérdekű tájékoztatást adsz (például egy szabályváltozásról), ott a szerkesztői átnézés a döntő kérdés, és a napló a kivétel bizonyítéka. Az önkéntes jelölés mindkét esetben bizalmat épít.

3. Chatbot a weboldalon. A látogatónak tudnia kell, hogy automata válaszol, kivéve, ha ez a körülményekből nyilvánvaló. A rendelet ezt a chatbot gyártójára rója, de ha te építetted vagy a saját beállításoddal üzemelteted, a gyakorlatban rajtad múlik. A tájékoztatásnak legkésőbb az első üzenetváltáskor meg kell jelennie, és a beállítást érdemes dokumentálni.

4. Hang vagy arcklón. Bármi, ami valós személyről készült vagy szól, jóval kötöttebb. Ha más hangján, arcán készül tartalom, ott a jelölés (ez tipikusan deepfake) mellett a hozzájárulás dokumentuma is kell: a Polgári Törvénykönyv szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges.

Fiktív példa: lakásfelújító cég és a hatósági levél

Vegyük a leggyakoribb esetet. Egy lakásfelújító vállalkozó hetente posztol, a valósághű látványképeket AI-jal készíti, a szövegeket AI segíti, de ember érdemben átnézi, mielőtt kimegy a poszt. Posztjai alatt ott a sor: "A képek mesterséges intelligenciával készültek."

Szeptemberben bejelentés érkezik: egy versenytárs azt állítja, a cég AI-t használ, de nem jelöl. A hatóság írásban kérdezi: hol jelöltetek, mi a gyakorlatotok?

Két kimenet van. Első: a cég elküldi a naplóját, amelyben dátumonként látszik, hogy melyik poszthoz milyen eszközzel készült kép, hol került rá a jelölés, és ki nézte át érdemben a szöveget. A válasz gyorsan összeáll, és a hatóság tényekből dolgozhat. A döntés persze az övé, de a cég a lehető legjobb helyzetből válaszolt.

Második: nincs napló. A cég szétszórja a bejegyzésekből a linkjeit, képernyőkép nincs, a szöveges átnézésről nem maradt nyom. A magyarázat helyett a bizonyítás szétszórt, és minden hiányzó pont egy kérdéshez vezet.

Ugyanaz a munka, más vége. A különbség az egy fájl.

Három lépés hétre

1. Írd meg a listát. Egy táblázat, hat oszlop. A kiindulás lehet egy üres sablon is, a fontos az oszloprend.

2. Vidd be az elmúlt hónap posztjait. A már kiment tartalmakhoz utólag is fel lehet venni a sort: mit használtál, hol jelöltél. Ha augusztus 2. óta kiment olyan tartalom, amelyet jelölni kellett volna (valósághű AI-kép, -hang, -videó), jelöld utólag, és írd be a naplóba, mikor javítottad. A javítás a múltat nem teszi meg nem történtté, de a hibás állapotot megszünteti, és megmutatja, hogy rendben tartod.

3. Nevezz meg egy embert. Kisvállalkozásnál ez gyakran maga a tulajdonos. De legyen nevesítve: ki nézi át érdemben az AI-jal írt szöveget, és ki vállalja érte a szerkesztői felelősséget. Ez a mondat a napló fejlécébe kerül.

Ennyi. Nincs szoftver, nincs tanúsítvány, nincs külső költség.

Mi ebben a mi gyakorlatunk?

A saját cikkeinken is ezt futtatjuk le. Ennek a cikknek a szövegtervezete AI támogatással készült, emberi átnézés előzte meg, és a megjelent szöveget ember hagyja jóvá; minden cikkünk alján ott a jelölés, és az AI-használati nyilatkozatunkban tételesen leírjuk, hol használunk mesterséges intelligenciát.

Nálunk ez a név nem véletlen. AI Control: nem az AI irányít téged, hanem te az AI-t. A dokumentáció a kontroll látható része. Aki leírja, mit használ és hol jelöl, az nem csak a hatóságnak, hanem a saját ügyfelének is bizonyít: nálam ez tudatos döntés, nem kaland.

Források

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (AI Act), 50. cikk: a szolgáltatók és az alkalmazók átláthatósági kötelezettségei; 99. cikk: a bírságok felső határai és a kkv-kedvezmény; 113. cikk: a hatálybalépés napja.
• 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet a hazai MI bejelentő és piacfelügyeleti hatóság kijelöléséről, és a 2025. évi LXXV. törvény a hatálybalépés dátumáról: net.jogtar.hu.
• Polgári Törvénykönyv 2:48. § (1): a képmás és a hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges. net.jogtar.hu.